71, az ország működése szempontjából létfontosságú vállalatnál kezdték meg a működést a Honvédség különleges irányítási törzsei - számol be a Honvédelem.hu. Az érintett cégek közt energiacégek, pénzintézetek, gyógyszeripari cégek, kereskedelmi láncok is megtalálhatók.
Az európai régiók kevesebb mint 10 százaléka, körülbelül 100 statisztikai térség részesülhet az Európai Bizottság számításai szerint a méltányos klímaátállást szolgáló alap forrásaiból - írja a Bruxinfo. Magyarországon két kedvezményezettje lesz a 92 millió eurós uniós támogatási keretnek: a Heves megyében található Mátrai Erőmű és a Baranya-megyei cementgyár, továbbá hulladékfeldolgozó üzem. Brüsszel szerdán az országjelentésekkel egyidőben közzétette „zöld” ajánlatát is a tagállamok számára.
Következetes, ciklusokon átívelő állami vagyongyarapítást hajt végre a kormány – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Bártfai-Mager Andrea. A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter sok más mellett a Magyar Posta és a tömegközlekedési cégek jövőjéről, illetve a Mátrai Erőművel és a takarékszövetkezeti integrációval kapcsolatos kormányzati álláspontról is részletekbe menően beszélt nekünk. Megkérdeztük azt is, meddig és mi alapján választják ki a Budapest Bank új tulajdonosát.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter sajtótájékoztató keretében ismertette a kormány klímavédelmi akciótervének részleteit. Többek között megtudhattuk, hogy a Mátrai Erőmű lignites egységei 2025-ben zárhatják be kapujaikat, és gáztüzelésű blokkok települhetnek a helyükre, illetve 10 év múlva már minden második forgalomba levő busz elektromos meghajtású lehet. Folytatódik az elektromos autó vásárlását támogató program, az újítás ebben az lesz, hogy a kis és olcsóbb autók nagyobb támogatást kaphatnak a jövőben (eddig 1,5 millió forint volt).
A megújuló energia iparban, de még inkább az épületek energiahatékonyságának javításához kapcsolódóan a gép- és építőiparban annyi új munkahely jöhetne létre az Észak-magyarországi régióban, mint amennyit a Mátrai Erőmű 2030-ig tervezett "zöld" átalakítása veszélyeztet. Ezzel a létrehozható munkahelyek száma várhatóan 2030-ban még nem, csak 2050 körül éri majd el a szén és a lignit hazai villamosenergia-termelésből való kivezetésével nagy eséllyel megszűnő munkahelyek számát. Az energiahatékonysági ágazat élénkítése ezért a zökkenőmentes dekarbonizációs átmenet kulcsa lehet a régióban az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) jelentése szerint.
Jelentős veszteséggel zárta a tavalyi évet a Mátrai Erőmű, melynek oka a hirtelen megdráguló szén-dioxid kvótaár volt. Kevesebb áramot termelt 2018-hoz képest a létesítmény, mely csupán az erőmű 57 százalékos kihasználtságát eredményezte a tavalyi év során.
Bizottság létrehozását kezdeményezi a Mátrai Erőmű átalakításával kapcsolatban az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az ügyben érintett szakszervezetek bevonásával - jelentette be Palkovics László miniszter egy 2020. február 3-án zajló egyeztetést követően a tárca közleménye szerint.
Üzleti megtérülés szempontjából nem tartja kifizetődőnek a földgáz és más fosszilis fűtőanyagokkal összefüggő projektekbe való befektetést Werner Hoyer, az Európai Beruházási Bank elnöke, akkor sem, ha a gáz a sokkal szennyezőbb szenet hivatott kiváltani az áramtermelésben. A Bruxinfo kérdésére így lényegében az is kiderült, hogy ha a Mátrai Erőmű a lignitről a széntüzelésre váltana át, akkor sem kaphatna ehhez a projektjéhez EIB-hitelt.
Elfogadhatatlannak nevezi Varga Mihály pénzügyminiszter a tárca által ma kiadott közleményben azt, hogy az európai Zöld Terven belül az ún. Igazságos Átállást Támogató Alapból Magyarország csak 82 millió eurót, a keret 1,2%-át kapná meg, és éppen ezért testreszabott ösztönzőrendszer létrehozását sürgette.
Részleteiben több érdekes módosítást is tartalmaz a kormány által csütörtökön nyilvánosságra hozott Magyarország Nemzeti Energia- és Klímaterve (NEKT), nagy vonalaiban azonban megfelel a csaknem egy évvel korábban megismert első változatnak. A NEKT első változatával az Európai Bizottság több okból sem volt elégedett, az abban vázolt vállalások mértékét éppúgy kevesellte, mint a megvalósítással kapcsolatos részleteket. A most megismert végleges változat ugyan mindkét téren hoz némi előrelépést, azonban kétséges, hogy mennyiben nyeri el az EB tetszését.
Felváltásra került a 2011-ben publikált Nemzeti Energiastratégia, melyben az Európai Unió nyomására már sokkal hangsúlyosabbá vált a fenntarthatósági, dekarbonizációs fókusz. Ugyanakkor az új Nemzeti Energiastratégia 2030 is hamarosan átdolgozásra kerülhet, mivel az EU a korábbi 40 százalékos karbonkibocsátás 50-55 százalékos mérsékléséről dönthet idén nyáron, mely boríthatja az eddig kidolgozott terveket. Továbbra is nagy kérdés, hogy a Kádár-kockák energiahatékonysági beruházásait mivel szeretné felpörgetni a kormány, ugyanis a rezsicsökkentés miatt a piaci szereplők nem ösztönzöttek eléggé. A fölgáz- és villamosenergia-piacon az ország importfüggőségének leszorítása a fő vezérlőelv, azonban a napelemek lassabb terjeszkedésére számít a kormány, mint az korábban várható volt. Szélerőművek gyakorlatilag továbbra sem szerepelnek a Nemzeti Energiastratégiában, holott egy korábbi REKK-es elemzésben felcsillant a remény, hogy észrevehető szerepet kaphatnak Magyarország energiaellátásban. A geotermia elterjedésére egy új alapot tervez a kormány létrehozni, mellyel remélhetően elkezdődhet a jelentősebb kihasználása a kedvező magyar adottságoknak.
Frissen érkezett a bejelentés, hogy az Opus értékesítette a Mátrai Erőműben levő többségi részesedését az MVM-nek, és megtudtuk, hogy energetikai beruházásokra kívánják elkölteni a beérkező ellenértéket. A korábbi pletykák ellenére az Émász nem szerepel szorosan az akvizíciós célpontok között, az áram- és gázkereskedelembe is belépést tervez az társaság. A CIG Pannónia részesedéseket optimalizálhatják – Gál Miklóssal az Opus vezérigazgatójával beszélgettünk.
Adásvételi megállapodást írt alá az Opus Global és a STATUS Energy Magántőkealap kezelője az OPUS GLOBAL Befektetési Alapkezelő a Mátrai Erőmű Zrt. 72,66%-os tulajdonrésze eladásáról az MVM Magyar Villamos Művekkel (MVM). A tranzakció 2020. első negyedévében történő zárásához hazai- és Európai Uniós hatósági engedélyek szükségesek. Az Opus Global Nyrt. számára az energetikai divízió kiemelt terület marad, a társaság a megújuló energiaforrásokra, a hálózati eszközökre és a kereskedelemre koncentrál.
A Mátrai Erőmű megvételére és átalakítására készül a kormány. A tárcavezető gazdasági, ellátásbiztonsági, munkahely- és klímavédelmi okokkal indokolta, hogy az állam megvásárolja az Opustól az erőművet.
Nem tervezi a kormány a Mátrai Erőmű bezárását, nem fog a rákospalotai hulladékhasznosító műhöz hasonló újabb szemétégető épülni, a Nemzeti Energiastratégiában fontos szerepet játszhat a távhő, és a paksi atomerőmű elhasznált fűtőanyagának sugárzási szintje drasztikusan csökkenhet egy legfeljebb 15 év múlva beérő fejlesztés hatására. Palkovics László, az innovációs tárca vezetője adott interjút a Magyar Nemzetnek.
Közérdekű adatigénylésre kiadta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság azokat a mérési adatokat, amelyből világosan kiderül, hogy két alkalommal is százszorosan haladta meg a mért érték a megengedett egészségügyi határértékeket a Mátrai Erőműben még november folyamán. Az adatokat az Átlátszó tette közzé tegnap.
Ambiciózus célokat tűzött ki az Alteo, a vállalat EBITDA-ja a 2019-re előre jelzetthez képest 2024-re megduplázódhat. A társaság a következő 5 évben 20 milliárd forint befektetést tervez, akár pótlólagos tőkebevonás nélkül, derül ki a ma közzétett stratégiai prezentációból.
Környezetkárosítás miatt indult rendőrségi eljárás a Mátrai Erőmű Zrt. visontai telephelyén kialakult gázképződés ügyében - jelentette be a Heves megyei rendőrfőkapitány pénteken Markazon.